fásmetszés

Vállaljuk díszfák, díszcserjék és gyümölcsfák tavaszi és őszi metszését, valamint évközbeni formáló zöldmetszését. Több metszéstípus létezik, az alábbiakban ezekről adunk érthető, gyakorlatias áttekintést – és arról is, hogy Önnek kerttulajdonosként mikor érdemes szakembert hívni.

A metszés a díszfák és díszcserjék egyik legfontosabb fenntartási művelete. A különböző fajú növények metszését mindig növényfajonként – de legalább növénycsoportonként – a metszésre érvényes szabályok szerint kell megítélni. Mivel a fák és cserjék metszése nagy szaktudást igénylő témakör, ezért a metszés mértékét és sorrendjét minden esetben a metszésben jártas szakembernek érdemes eldöntenie.

A fák és cserjék metszési időpontjainál leginkább két metszési időszakot lehet megkülönböztetni: fásmetszés (nyugalmi időszak) és zöldmetszés (lombos időszak).

A fásmetszés a növények nyugalmi időszakában van (lombhullástól – lombfakadásig). A késő ősszel ejtett metszési sebeknél, mivel a növény mélynyugalmi állapotban van, ezért a sebek csak a következő évben tudnak begyógyulni. A sebek könnyen elfertőződhetnek, így hosszadalmasabb a gyógyulás. A fagyérzékeny növényeket (hibiszkusz, barátcserje, hortenzia stb.) ilyenkor tilos visszametszeni, mivel könnyebben visszafagyhatnak.

Télen nagyobb a munkaerő-kínálat, így ilyenkor, amikor hosszabb ideig fagymentes időszak áll rendelkezésre, elsősorban a tél második felében január–februártól ajánlott a fák, cserjék metszési munkáinak elvégzése. A korán fakadó fáknál ajánlott a téli metszést még február előtt elvégezni, hogy a sebeknek a rügyfakadásig elegendő idejük legyen beszáradni.

A nedvkeringésnek köszönhetően nagy mennyiségű nedv és tápanyag távozhat el a be nem gyógyult sebfelületeken. Ilyen növény többek között a juhar, dió, nyír félék is. Tél vége, kora tavasz a fák és cserjék metszésének leginkább aktuális időpontja. Az ejtett sebek gyorsan begyógyulnak, a tél végi fagyok már nem okoznak komoly gondokat (kivételek persze előfordulhatnak).

A lemosó permetezéssel egy időszakban el lehet végezni a tavasz eleji metszéseket. Hátrány lehet, amennyiben kertész szakemberrel végezzük a metszést, hogy ilyenkor indulnak a munkacsúcsok: a tömeges felkeresések miatt a 2–3 hétig tartó metszési időszakból könnyen kicsúszhatunk. Gyümölcsfáknál az értékes virágrügyeket is könnyebben leverhetjük.

A fásmetszésre a korai virágzású fajok (pl.: aranyvessző, jezsámen, gyöngyvessző) nem alkalmasak, mivel ezek a fajok ebben az időszakban a virágzásukkal nyújtanak leginkább szemet gyönyörködtető látványt. Amennyiben ilyenkor eltávolítjuk az értékes virágrügyeket, úgy csökken az-az évi dekorációs hatásuk.

A fásmetszést a zöldmetszés váltja fel, amit lombfakadástól – lombhullásig végzünk. A zöldmetszésnél a növényeken ejtett sebek gyorsan begyógyulnak, bár a kórokozók fertőzése ilyenkor erősebb lehet. A tavasz eleji erőteljes fásmetszés hatására sok vízhajtás jelenhet meg, amik növekedési erélyét zöldmetszéssel tudjuk – ezek kiválogatásával, visszavágásával – kezelni.

Tavasz végi metszésre alkalmasok az előbb említett korai virágzású fajok. Nyár közepén az erőteljes növekedésű fajok visszaszorítása a cél. A metszés hatására tömöttebb lombozatot és virágzást valósíthatunk meg. A sövények metszési időpontját is (amit leginkább sövény nyírásnak nevezünk) ebbe az időszakba sorolhatjuk.

Ide soroljuk a cserjék, örökzöldek formára (pl: gömbre) metszését is. A folyamatos virágzású növényeket (pl: rózsák), a díszítő hatás fenntartásának érdekében rendszeres zöldmetszésben – az elnyílt virágok eltávolításában – kell részesítenünk. A zöldmetszés hátránya, hogy a növény levelei nem teszik jól átláthatóvá a lombkoronát, így minden ág, gally és vessző eltávolítását alapos átgondolás kell, hogy megelőzze.

Az erőteljes növekedésű fajokat – különösen, amelynek a virága jelentéktelen – fás és zöldmetszésben is részesítenünk kell.

Most már tudja, hogy a metszés időszakai mely növényeknek kedveznek, de miből tudja, hogy egy növényt milyen metszésben kell részesítenünk?

A növények kora is meghatározza, hogy a növényeknek milyen metszésre van szükségük.

Az alakító metszés elsősorban fiatal fák és cserjék metszési munkája. Cserjéknél ez 5 év alatt, fáknál 10 évig is eltarthat. Az alakító metszés során a növényeket gyümölcstermő képességük növelésére, vagy formájuk, lombozatuk alakítására használjuk. Az alakító metszés a növények élettartamára, fejlődésére, gyümölcshozamukra nagyon nagy hatást gyakorol. Ezt a metszést minden évben, egyes növényeknél többször is el kell végeznünk.

Az alakító metszés után a fenntartó metszés következik, aminek célja továbbra is a növény életkorának és termőképességének meghosszabbítása. Amennyiben rendszeres éves szintű metszésben részesítjük növényeinket, úgy a további ritkító és ifjító metszési munkák elvégzésének gyakorisága csökken, esetenként el is marad.

Az alakító és fenntartó metszés hasznának jó példája a levendula, zsálya, rozmaring stb., aminél fiatal korban kell az éves hajtásokat folyamatosan visszavágni. Az így sűrűsödő lombkorona sokkal lassabban tud felkopaszodni, és így elkerülhetjük azok idő előtti elöregedését. Ezeket a növényeket ifjító metszésben nem tudjuk drasztikusan részesíteni, mert az a növény elpusztulásához vezet.

Az ifjító és ritkító metszést a fenntartó metszésben nem részesülő, elhanyagolt növényeken végezzük. A metszés során erőteljes visszametszés, sűrű ágrendszereknél ritkítás a cél, ami fokozott szakértelmet, növényismeretet kíván meg. Ennél a metszésnél különös figyelmet kíván meg az elhalt és beteg fás részek eltávolítása is.

A metszés fontosságára utal, hogy a növények sűrűbb, központi részében mikroklíma alakul ki, amitől könnyebben kialakulnak a gombás, baktériumos megbetegedések, kártevők is könnyebben felhalmozódnak. A növény naptól árnyékolt részei nehezebben fejlődnek, elhalhatnak. A gyümölcstermő növények nem képesek megfelelően beérlelni a gyümölcseiket.

Az eltávolított növényi részek esetenként jelentős mennyiséget is kitehetnek egy-egy elhanyagolt kertben, így a nyesedékek elszállítása költséges lehet.

A kényszermetszés akkor válik szükségszerűvé, ha egy növény kinőtte a rendelkezésre álló helyét. A légvezetékeket veszélyeztetik, hátráltatják a jármű- és gyalogosforgalmat, vagy korhadt, veszélyes ágrészek letörésével veszélyt jelentenek ingatlanokra, élőlényekre. Az esztétikai érdekekbe gyakran ütközik ez az eljárás. A kényszermetszésre általában évente sort kell keríteni.

A gyümölcsfák metszése is nagy szakértelmet és gyakorlatot kívánó kerti feladat. Amennyiben kihívunk egy kertészt és szakszerűen megmetsszük vele elhanyagolt gyümölcsfánkat, az nem jelenti azt, hogy a terméshozamban rögtön lényeges változás jelentkezik. Egy-egy elhanyagolt gyümölcsfánál a terméshozam javulása 2–3 évig tartó metszés eredményeként is eltolódhat, bár azért a fa egészségi javulása már az első évben is tapasztalható lesz.

Az alakító metszésben minden gyümölcsfát részesíteni kell. A fenntartó 4–5 év utáni éves metszés elhagyása például a cseresznyénél nem okoz gondot, de az őszibaracknál a fenntartó metszés hiánya néhány év elteltével a fa teljes elöregedéséhez, kipusztuláshoz vezethet.

A fa metszésénél mindig figyelembe kell venni a növekedési erélyüket. Erőteljes növekedésű fajokat fiatalon nem szabad drasztikusan (a vessző 2/3-át eltávolítva) visszavágni, mert arra erőteljes vízhajtások hozamával fog reagálni (pl: alma, körte, barack). A nagy hajtásnövekedésnek köszönhetően csökken a termőrügyek és vele együtt a terméshozam is.

A csúcsdominancia révén mindig a vesszőn lévő legutolsó rügy fog a legerőteljesebben növekedni (lefele hajló ágaknál a legmagasabban lévő rügyeken). A gyümölcsfákat gyakran kifele álló (a lombkorona belsejétől ellentétes irányú) rügyre metsszük, ami a gyümölcsfa öregedésével egy katlan koronaformát eredményez. Ennek a koronának az ágait könnyebben átjárja a fény, a termés könnyebben megérik.

A gyümölcsfák metszését elsősorban a terméshozam növelése érdekében szokták metszeni, de a faj egészségi állapotának, életerejének megnövelését és az esztétikai érdekeket is figyelembe kell venni. A díszkerteknél, ahol gyümölcsfa is található, ott nem mindig a terméshozam maximalizálása a cél. A metszést termésritkításnak is ki kell egészítenie.

A gyümölcsfa amennyiben túl sok virágrüggyel van ellátva, úgy a növény könnyedén túltermeli képességeit. Ennek eredményeként a gyümölcsök aprók és kevésbé zamatosak lesznek, az ágak a hatalmas súlytól a töredezésig hajlanak. Amennyiben a termőrügyekből visszaveszünk, úgy a fa könnyedén elbánik a plusz teherrel, a gyümölcsök egészségesebbek, nagyobbak és finomabbak lesznek.

Persze ezt még kertészként is nehéz elmagyarázni azoknak a kerttulajdonosoknak, akiknek minden egyes levágott virágrügy egy újabb elvesztett gyümölcsként testesül meg. A bő terméshozam és alacsonyabb növekedés miatt a fák nagyon legyengülhetnek, ágai könnyedén elöregszenek, ezért ezeken később már csak a fa ifjítása segít. Itt mindenki eldöntheti, hogy a mennyiségi, de rövid, vagy minőségi és hosszú távú terméshozam a célja a gyümölcsfáival.

A metszés is gyakran párosul más kertfenntartási szolgáltatásokkal. Tájékoztató metszési árak: